Recent Posts

Archív bejegyzések

Felvételi vizsga. Izgul a gyerek, stresszel a szülő

Botás Enikő cikke a Gyereklélek magazinban jelent meg Rédei Zsuzsanna szakértő gondolataival.


Izgul a gyerek és stresszel a szülő is - az felvételivizsgát az egész család egy próbatételként éli meg. De mi vajon a legjobb stratégia a felkészüléshez? És hogyan engedd útnak a nagy napon a gyerkőcöt? Szakértőt kérdeztünk.




Mielőtt válaszolnánk a kérdésekre, egy fontos dolgot érdemes tisztázni, még pedig azt, hogy mit jelent és mit nem jelent valójában a középiskolai felvételi vizsga. Bár szülőként sokan hajlamosak túlaggódni és túlmisztifikálni a jelentőségét, ez a vizsga mindössze arról szól, hogy gyerekek melyik középiskolába fognak bekerülni – se többről, se kevesebbről. Az, hogy felnőve milyen ember válik majd belőlük, hogy miként fognak boldogulni az életben, vagy hogy mennyire lesznek sikeres, nem ezen a napon fog múlni. Természetesen érthető, ha a szülőnek és gyerkőcnek is fontos, hogy ez a felvételi jól sikerüljön, de nem szabad azt hinni, hogy ezen bárkinek is az élete múlik. A felvételi vizsga időszakára sokkal inkább érdemes egy tanulási folyamatként gondolni. Legyen ez egy próbatétel, aminek nem az a célja, hogy tökéletesre sikerüljön, hanem a gyerekek megtanuljanak minden helyzetből talpra állni és megpróbálják belőle a legjobbat kihozni.


A vizsgára készülve az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy anya vagy apa, leüljön-e közösen tanulni a gyerekkel, kikérdezzék-e a tőle a tananyagot, vagy ez a szülői számonkérés inkább csak egy plusz terhet rakna gyerek vállára. Rédei Zsuzsa gyerekpszichológus szerint a válasz nem egyszerű. Mint mondja, az hasznos lehet, ha a szülő oda ül a gyerek mellé, együtt átnézik a korábbi évek vizsgafeladatait, és közösen megbeszélik a megoldási lehetőségeket, ám semmiféleképen nem szabad, hogy ez a közös munka egy otthoni feleltetésbe menjen át. „Nem az a lényeg, hogy a gyereket már fél évvel a vizsga előtt elkezdjük stresszelni, és ostort csattogtatva pontról pontra kikérdezzük tőle az összes feladatsort. Egy nyolcadikos gyerek egyébként is nap mint nap hatalmas nyomásnak van kitéve az iskolában, a szülőnek valójában enyhítenie kellene ezt a stresszt” – mondja a szakértő. Rédei Zsuzsa tehát azt tanácsolja, hogy ahelyett, hogy neki állnál száz számra letöltögetni és vizsgaszerűen megíratni a gyerekkel az eddigi évek feladatsorait, a közös készülés során inkább azt nézzétek át, hogy milyen típusú feladatok voltak korábban, és hogy melyik feladat milyen típusú gondolkodást igényel. Így azt is könnyebben észre tudod majd venni, ha vannak olyan típusok, melyek elakadást, gondot okoznak a gyereknek. „Ez a fajta támogatás jó, ha van a szülő részéről, hiszen így azt is észre lehet venni, ha bizonyos gondolkodásmód nehezebben megy a gyereknek, és még időben lehet keresni mellé segítséget.”


De ne csak a közös tanulásról szóljon a felkészülés. A gyereknek tudnia és éreznie kell, hogy nincs egyedül ebben helyzetben, valamint azt is, hogy az izgalom és a félelem ilyenkor egy teljesen természetes reakció. „Mondjuk el neki, hogy már csak azért sincs egyedül a félelmeivel, mert ez a nap az összes többi gyerek számára is ugyanolyan fontos, tehát ők is ugyanúgy izgulni fognak. Ha pedig a vizsga után úgy érezné, hogy a stressz miatt nem ment minden flottul, magyarázzuk el neki, hogy az izgalom valószínűleg mindenki más teljesítményére is ugyanúgy rányomja a bélyegét.” Rédei Zsuzsa szerint azt is fontos észben tartani, hogy valójában sosem az számít, hogy a gyerek hogyan jött ki a vizsgáról, hiszen a végső eredmény az országos átlagtól függ majd. Magyarán egy nehezebb feladatsor esetében valószínűleg általánosságban rosszabbul teljesítenek majd a gyerekek.

Tartsd észben, hogy a vizsga előtti napon már semmi nem múlik. Ilyenkor már nem szabad erőltetni a tanulást, inkább beszélgessetek könnyedebb témákról, próbáld meg elterelni kicsit a gyerkőc gondolatait. Ez már csak azért is fontos, hiszen, ha előtte való este túlságosan rágörcsöl a megmérettetésre, akkor az alvás is nehezebben megy majd, a vizsga napján pedig fáradtan, nyűgösen fog ébredni. Ugyanakkor, ha a gyerek mindenféleképpen ragaszkodik hozzá, hogy még egy utolsó feladattípust átnézzetek, akkor ezt a gyakorlást próbáljátok meg lazábban, humorosabban felfogni.


Rédei Zsuzsa szerint fontos, hogy a nagy napon a gyerkőc fizikálisan is készen álljon a vizsgára, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy kerüljön valami a gyomrába. Bár a stressz miatt valószínűleg kevésbé lesz majd étvágya, mégis nagyon fontos, hogy ha minimálisan is, de indulás előtt reggelizzen. Ha pedig lehetőséged van rá, a szakértő szerint érdemes lehet aznap délelőttre szabadságot kivenned, hiszen így te magad tudod majd elvinni vagy elkísérni a felvételire és nem kell azon aggódnod, vajon elérte-e időben a buszt. „De, ha nem is tudja maga elvinni a gyereket a szülő, már az is sokat számít, ha hagy neki egy kis üzenetet reggel. Fontos, hogy biztosítsuk a gyereket arról, hogy lélekben mi is vele leszünk és hogy megnyugtassuk, bárhogy is sikerül, úgy lesz jó. Hiszen végső soron mindig mindenre lehet megoldást találni.”